16. fejezet - Rózsa egyenlő halál?
Ayuno 2011.05.27. 14:12
- Ha tudnám, most nem kellene azon gondolkodnunk – feleltem kissé mérgesen. Leültem az egyik székre, és próbáltam összeszedni a gondolataimat. Minden eshetőségre gondoltam, mint például; lehet csak mi következettünk rosszul, s igazából a szövegnek semmiféle jelentése nincsen. Lehet Maya unta magát, aztán ez lett belőle.
- Adjuk oda a rendőröknek, ők biztosan tudnak vele valamit csinálni, valószínűleg többet, is mint mi – adtam fel végül, hiszen nem volt semmi értelme tovább gondolkodni.
- Igen, és akkor mit mondasz nekik, hol találtad a papírt?? – na, igen erre a kis részletre nem is gondoltam. Újra átgondoltam mit tehetnék, s végül arra jutottam, hogy megmutatom Reinek a papírt. Rurunak pedig nem kell arról tudnia, hogy a házban járunk, Reita amúgy is kellőképpen ki fog akadni.
Hajnali kettőkor értünk haza. Már volt egy kis fény, amiért hálát adtam az égnek, mert nem szerettem volna semminek nekimenni, ezzel felverve az egész házat. Természetesen, mert miért is ne, majdnem eltaknyoltam a lépcsőnél. Azonban annyira fáradt voltam, hogy nem foglalkozva sajgó lábammal vártam meg míg Eli kinyitja az ajtót. Neki sem volt több lélekjelenléte, de ő mégis tudott mit kezdeni magával. Én az első kanapén elfeküdtem, már épphogy csak meghallottam, hogy Eli azt mondja: holnap megfejtjük!
- Mi a franc?? – hallottam egy hangot a fejem fölött, nem hittem, hogy álmodom, mert Reita álmos hangja, és az oldalamba nyilalló fájdalom, amit azért éreztem mert a fiú ügyesen nekem jött, elég élethű volt. – Ayu, te mit keresel itt?
- Nem beszélhetnénk meg ezt később?? Álmos vagyok – ásítottam hatalmasat.
- Nem, nem beszélhetnénk meg később! Szóval, mit keresel te a kanapén, és nem Aoi mellett? – a hangjában éreztem egy kis gúnyt, mikor kiejtette Aoi nevét.
- Egy, nem tudom miért vagy ennyire szemét Ao-channal, neked úgyis van barátnőd. Kettő, azért itt alszom, mert fáradt voltam és lefeküdtem ide, aztán el is nyomott az álom – nem is hazudtam, mivel tényleg így volt, az előzményekkel meg nem kell foglalkoznia. Reita egy ideig nézett rám, aztán leültem mellém.
- Azért vagyok ilyen Aoival, mert ő már annyi, de annyi csajt pofára ejtett. Nem akarom, hogy veled is ezt tegye..
- Miért nem? – szinte gondolkodás nélkül kérdeztem meg a számomra „érthetetlen” kérdést.
- Nem tudom. Végülis itt laktok, még egy jó ideig, meg bírom a fejed is – kócolta össze amúgy is kócos hajam. – A másikra meg, szerintem nem mondasz igazat. Aoi szobája itt van két lépésnyire, szóval kit is akarsz te átverni???
- Ajjjj, nem igaz, ennyire nem tudok hazudni vagy mi van? – sóhajtottam fel, majd úgy döntöttem elmondok mindent Reitának. – Az igaz, hogy fáradt voltam azért aludtam itt be. Viszont, valamit nem mondtam el, aminek nagyon nem fogsz örülni.
- Yakuzák??? – fehéredett el Rei.
- Dehogyis, akkor nem itt lennék. Szóval, mióta ez a Maya-dolog volt nem tudok aludni. Mindig rémálmaim vannak, és úgy ébredek fel, mint aki egyáltalán nem is aludt. Ezt elmondtam tegnap az én egyetlen, drágalátos barátnőmnek. Akkor mondta, hogy neki is volt egy fura álma, ugyanaz, mint nekem. Aztán kitaláltuk, hogy az álmok jelentése tuti Maya házában lesz… és hát fogtuk magunkat, éjfélkor beszálltunk egy taxiba s elmentünk.
- Na nee – Reitán látszott mennyire rossznéven vette, hogy neki nem szóltunk.
- Nyugi már nem történt semmi. Egy dolgot találtunk, amiből kiderül, hogy Maya valahogy kijött onnan ahol eddig volt – előkapartam a farmerom zsebéből, a papírt ami alaposan össze volt már gyűrve. – Ebből kiderül néhány dolog, de a rózsának nem tudjuk mi lehet a folytatása. Meg akartunk téged kérdezni hátha tudod, Ruru azért mégiscsak jobban kiakadna nálad. Tudod, félti Elit..
- Mintha én nem féltenélek titeket – háborodott fel egyszerre Rei.
- Ja, de te nem vagy egyikőnk pasija sem! – ásítottam még egyet. Nem érdekelt, hogy Reita vérig lett sértve, én magamnak adtam igazat.
- Mindegy, a rózsáról jut eszembe. Maya, még mikor nálam próbálkozott, elmondta, hogy náluk nagy jelkép ez a virág. Többek között az uralkodást, a fölényt jelképezi másokkal szemben. Bár én soha nem értettem ezt. Azt is mondta, hogy minden rózsának meg van a jelentése. A sima rózsa azt jelenti amit mondtam az előbb, ami azonban üvegből van, sokszor a veszélyt, vagy valamiféle törékenységre utal. Mondott valami olyasmit is, hogy ha az üvegrózsa szirmait hullani látjuk, akkor felkészülhetünk, valaki olyan elvesztésére, aki számunkra a világot jelképezi. Vagy – és itt mély levegőt vett. – a saját halálunkra.
A döbbenet lenémított, Reita tovább mondta mit jelentenek a különböző rózsák, mégsem tudtam már rá figyelni. A hallottak minden sejtembe behatoltak, és rettegésben tartottak. El sem tudtam volna képzelni, mi lenne ha Eli esetleg… És itt koppant a dolog. Eszembe jutott az álmom, amikor Maya előttem ölte meg Elit. Eszembe sem jutott volna, hogy ez még csak a kezdet…
|